ADAPTIVITÁS A PROTOKOLLBAN

Sokan kérdezték tőlem interjúkérdések formájában, illetve teszik fel a kérdést a hallgatók az oktatások során, hogy hogyan kell elképzelni a protokoll rendszerét és működését. Válaszaimban az iskolai előtanulmányok révén mindenki számára könnyen értelmezhető halmazelmélettel szoktam rávilágítani arra, hogy a protokoll nem egy homogén, statikus, az idők próbáját kiálló, önállóan létező és működő halmaz. Nem. Közel sem!

Szerző és cikkei

Szerző: HOSSÓ Nikoletta | A szerző további cikkei

Ingyenes bevezető

Hipotézisem: a protokoll számos rész-halmazból állva alkot egy egészet, mely kronológiailag vizsgálva folyamatosan – ahogyan jellemzően a tudományágak - fejlődik: bővül hatáskörében, azaz alkalmazott területeiben és alkalmazó alanyaiban, valamint gyarapszik tartalmában és ideális esetben változik módszereiben.

De melyek ezek a rész-halmazok? Hogyan változik egy évezredekre visszanyúló eljárásrendszer, melynek egyértelmű nemzetközi jogi szabályzói meghatározzák a kereteket? – érkeznek sorra az újabb kérdések azoktól, akik folytattak történelem, politológia vagy éppen protokoll irányú tanulmányokat, ezáltal ismerik az 1961. és 1963. évi Bécsi Szerződéseket a diplomáciai és konzuli kapcsolatokról - mint a jelenleg is érvényben lévő, egyúttal az 1815. évi Bécsi Kongresszus (mely a napóleoni háborúkat követően az európai államrendszer és a politika egyensúly helyreállítását tűzte ki célul és egyik jegyzőkönyvében, illetőleg az 1818-as Aacheni Jegyzőkönyvben - módosításokkal – a nagyhatalmak rendelkeztek a diplomáciai tevékenység formájáról és egységesítették a diplomáciai rangokat) során lefektetett szabályzók modernkori, kodifikált eredményeit.

És hogyan kapcsolódik mindez az adaptivitáshoz a protokoll rendszer egésze és az ezzel foglalkozó szakemberek szintjein? Ha nem vagyok szakember, miért hasznos ez nekem, mint üzletembernek? – kérdezhetnék, joggal. Egyáltalán hol jelenik meg ez a vállalati protokoll területén? Miért időszerű ez most, a pandémia idején?

Válaszaimban objektív rendszerközpontú és empirikus alapú megközelítést egyaránt alkalmazok. Akkor, kezdjük az elején!

A cikk továbbolvasásához Insider státusz szükséges! Amennyiben rendelkezik ezzel a jogosultsággal, kérjük, kattintson a BEJELENTKEZÉS gombra. Ha még nem rendelkezik Insider sztátusszal, javasoljuk vegye fontolóra, hogy csatlakozik közösségünkhöz!