A nyakkendő és a csomó

Ha igaz a fenti állítás, akkor én elég korán megtettem ezt a lépést. Olyan iskolába jártam, ahol már alsós diákként „öltönyt” viseltem, sötétkék uniformist, világoskék inggel, vagy fehérrel az ünnepi alkalmakon. Igaz, a nyakkendő később került hozzá, az ugyanis csak a gimnáziumban vált az egyenruha részévé. De míg mások beérték a felcsatolható, vagy éppen gumis változatokkal, én a sötétkék nyakkendőmet saját kezűleg kötöttem. Ekkor voltam 14 éves. Egy olyan világban, ahol nem volt még YouTube, de még könyvek sem ebben a témában. Hogy akkor kitől tanultam meg? Az egyik nagybátyám volt az, aki bevezetett az igazi férfiemberek világába. Sajnos már nincs közöttünk, de még ma is tisztán látom, ahogy erős, szikár kezeivel csomót kötött a nyakkendőjére. Azt hiszem, valóban ez volt az egyik legkorábbi benyomásom arról, milyen egy férfi. Emlékszem milyen tisztelettel, méltósággal beszélt a nyakkendőről, miközben magyarázta a tökéletes csomókötés fortélyát. Büszkeség volt mindkettőnknek, amikor először nekem is sikerült!  

Hogy azóta hányszor kötöttem csomót a nyakkendőimre, igazán nem lenne könnyű megmondanom. Azt viszont tudom, hogy sosem tettem kényszerből. Sokkal inkább természetes dologként tekintettem és tekintek rá ma is, egyfajta jóérzéssel. S hogy milyen a jó nyakkendőcsomó? Nos, apróságokon múlik, hogy milyen lesz az esztétikája: például, ...

A cikk továbbolvasásához Insider státusz szükséges! Amennyiben rendelkezik ezzel a jogosultsággal, kérjük kattintson a BEJELENTKEZÉS gombra. Ha még nem rendelkezik Insider sztátusszal, javasoljuk vegye fontolóra, hogy csatlakozik közösségünkhöz!