James Matthews álomesküvője

Bizony nem csak Pippa Middleton nagy napja volt ez, hanem a milliárdos hedge fund manager, James Matthews-é is. Hogy a férfi öltözetekről mégis kevés szó esett az esemény kapcsán, az mögött, meggyőződésem szerint, nem pusztán valamiféle illemet, netán arisztokratikus allűrt kell keresnünk, sokkal inkább a szegényes újságírói fantáziát, s tán egy kis "illetéktelenséget". A legtöbb beszámoló a férfiak ruházatát tisztességes megnevezésre sem méltatta, elintézték annyival, hogy mellényes kombó, vagy éppen tradicionális öltöny. Persze mentségükre szólhat, hogy a többnyire "divat magazinok", de leginkább bulvár portálok olvasóközönsége vélhetően egyre kevésbé tudja mi a szösz az a "Morning Coat" és társai.

Merem remélni, hogy a mi olvasóink viszont tudják mi az a "zsakett", épp ezért nevén nevezhetjük a dolgot. Merthogy ennek az esküvőnek bizony ez volt a domináns férfi outfittje. A szebb napokat is látott öltözék sajnos ma már a brit monarchia területén is többnyire csak formális események keretei között jelenik meg. Az ún. "royal weddings", vagy ha nem is királyi, de legalább a "royal-ish" kategoriába tartozó esküvők evidens öltözéke. Ez azt jelenti, hogy akkor is ebben illik megjelenni, ha valami csoda folytán nem közöltek dress code-ot a vendégekkel, sőt ekkor kell csak igazán. 

A hosszú kabátos, tradicionális csíkos nadrággal, és színes mellénnyel viselt öltözék angol megnevezése a "Morning Coat", vagy "Morning Dress". Ennek az öltözéknek a hangyányival oldottabb változata a "Morning Suit", mely esetben a nadrág és a mellény is ugyanolyan szövetből készül, mint a kabát. Egy alapműveltséggel rendelkező embernek ennyit annak dacára érdemes tudnia, hogy az angol nyelvű oldalak ad-hoc módon használják ezeket a megnevezéseket, mit sem törődve azzal, hogy mikor helyes és mikor nem. Esküvő esetén egyébként mindkettő viselhető.  A helyes viseléssel kapcsolatos előírások viszonylag kötöttek, ezekre lentebb érintőlegesen utalok majd.

A Middleton/Matthews esküvőnek dress code-hoz kapcsolódó igazi érdekessége nem az alap megjelenést érintette, - azt vélhetően ők is magától értetődőnek tekinteték -, ellenben egy szokatlan igénnyel szembesítette a meghívottakat: arra kérték a vendégeket, hogy az esti fogadáshoz öltözzenek át, azaz ne ugyanabban az ruházatban jelenjenek meg, mint a nappali szertartáson. Mellesleg jegyzem meg, hogy bár egy budapesti polgári esküvőn talán életszerűtlennek tűnne a kérés, egy a legmagasabb társadalmi körökben zajló esemény vendégkörének ez nem szabadna, hogy dilemmát okozzon. Mégis okozott - állítólag sokan méltatlankodtak a kérés kapcsán, mondván, egy megfelelő szintű öltözéket is bőven elég prezentálni, nemhogy kettőt. - Hiába, már az arisztokrácia sem a régi, vagy tán erősen felhígult az összetétel, nem is tudom.

Pedig a kérés cseppet sem volt ésszerűtlen, sőt! Ha a szertartás időpontja (ez esetben de. 11.30 h) zsakettet kíván, az bizony szigorúan nappali öltözék, azaz 16 óra után már szekrényben a helye. Hát hogy nézne ki egy elegáns estélyi mulatság Morning Dress-es férfiakkal? A komikus talán a legenyhébb jelző! Az elvárás tehát jogos volt, a többi pedig már történelem, amit megismerni nem lesz egyszerű. Az esemény kapcsán ugyanis social media tiltást is kiadtak, amit szigorúan be is kellett tartani. Aki vétett, annak bizony szankcióval kellett számolnia. Így járt pl. a menyasszony nagybátyja, Gary Goldsmith, aki egy twitteres poszttal megszegte az előírást, s ennek következményeként állítólag az estélyi mulatságon már nem is vehetett részt. - Ha ez igaz, akkor a csinos fenekéről is elhíresült Pippa Middleton, bizony meglehetősen bosszúálló teremtmény lehet. 

Most pedig vessünk egy pillantást arra, amit a nagyközönségnek engedtek látni az öltözékekből Kezdjük a vőlegénnyel. A zsakett, akárcsak egy öltöny meglehetősen uniformizáló érzettel bír, ám ha van szemünk a részletekhez, akkor igen nagy változatosságot figyelhetünk meg a látszólag egyforma öltözetekben. 

James Matthews zsakettje viszonylag jól szabottnak látszik. A nadrág talán lehetne egy hangyányit rövidebb (bár lehet, hogy csak a fotó csal), a tradicionális csíkozású szövet önmagában is elég konzervatív hangulatú, nem szükséges tovább "tatásítani" a megjelenés dinamikáját. Egy apró  hiányérzetem még a kabát ujjának szabása körül adódik, kissé bőnek látom, és mintha enyhén csavarodna. Utóbbi indokolatlan hiba lenne, előbbinek pedig legfeljebb akkor venné hasznát, ha táncolni szándékozna benne, aminek igen csekély a valószínűsége.

Az öltözéket vélhetően az igen nagy múltú Ede & Ravenscroft szabóság készítette, bár mint kiderült, nem minden darabját. A nadrág készítőjéről tudni lehet, hogy a mindössze 30 éves szabónőnek, Jamie Lingnek adták ki a feladatot "alvállalkozásban", aki bedolgozik a neves londoni szabóságnak. Az ilyesmi egyébként a londoni műhelyek esetében általános jelenség. A fiatal szabónő 8 darab nadrág elkészítésére kapta a megbízást, közöttük James Matthews-nak, Spencer Matthews-nak (a vőlegény bátyja), David Matthews-nak (a vőlegény édesapja), valamint  Pippa bátyjának James Middleton-nak készített 2-2 nadrágot. A hírek szerint napi 16 órát dolgozott, hogy időben elkészüljön. Ebből arra következtetek, hogy viszonylag későn osztották rá a feladatot, de ezzel együtt is szép munkát végzett. 

A fehér ingnek a vőlegény esetében nincs igazán alternatívája, így az rendben van, miként a nyakkendő is jó választásnak tekinthető. A mellény autentikus kétsoros, egy 6x3-as variáns, ún. "powder blue" színben. A zsakettes összeállításnak ez az eleme egyébként tradicionálisan lehetne még szürke, valamely drappos árnyalat, barnás sárga,  végezetül pedig fekete - ez utóbbi azonban semmiképp sem esküvőn, sokkal inkább gyászszertartás keretében. Ez a kék árnyalat viszont kitűnően illik a vőlegény bőrtónusához/színkarakteréhez. A cipő egy rendes oxford, ahogy illik. Összességében a "szett" talán nem "makulátlan", de érjük be ennyivel, ha szegénynek nem futotta jobbra.

Az alábbiakban néhány érdekesebb esetet fogok kiemelni a mintegy 350 fős vendégseregből:

Mellesleg nem Federer volt az egyetlen, aki feketébe hajló nyakkendőt viselt a Morning Coat-al, hisz olyan is előfordult, hogy ezt valaki még fekete mellénnyel is megfejelte. A jelenség vélhetően abból következik, hogy néhányan talán most találkoztak először testközelből a zsakettel, s megfelelő ismeretek híján, a hétköznapi öltönynél szokásos alkalmi színekhez nyúltak. A jó szándék tehát nem kétséges, a végeredmény azonban attól még tragikomikus.