A KALAP DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ AZ ÖLTÖZKÖDÉSNÉL

De ne essünk az ellenkező végletbe sem. A zsírosság, amely kvalitás egy libánál, kalapnál szégyen. Viszont az, hogy gyors öregedése girbe-gurbává teszi: gyakran egyenesen szép. De: szalagja ne legyen kopott és eredeti színe se tűnjék el a piszok alatt. A kalapnak rossz természete van. Tiszavirágéletű akar lenni: már első perctől fogva siet az enyészet felé. Ha fekete kemény: szőrei felborzolódnak, anyaga puhul. Ha megütöd a szélét, (autóbaszálláskor holtbizonyos) egyet koppan, elhallgat, de örök folt jelzi az ütés helyét. A kalap nem szeret megöregedni. Ha világos, szürke kalapot hordunk: azonnal gyűjteni kezdi a kormot. Szép eredményeket is ér el. Ki ne ismerné az ötkoronás nagyságú sötét foltot a világos puhakalap tetején? Vagy társát, a hasonszínű stráfot, végig a szalag partja alatt? Most nagyon divat a kávébarna, könnyű szélű kalap. Ez az egy aránylag sokáig bírja. Igazságtalanság, mert éppen ennek a formának van leginkább szezoncikk jellege... 

A CILINDER ÉS A KEMÉNY KALAP

A legelőkelőbb, a legünnepélyesebb kalap: a cilinder. Pompás felvonulásoknál szerepel. Esküvőkön, derbyn, temetésen, hivatalos látogatásoknál. A cilinder nem esti viselet. Tulajdonképen soha sem volt az, hiszen a fényes kürtőkalap a nappali zsaket tartozéka volt. De régen az emberek bálba is elvitték, pedig ott nem volt jó dolga. Ütötték, verték, nem törődtek vele, hogy milyen érzékeny állat. Hogy minden érintés sebet ejt rajta! A hábbrúelőtti franciák, különösen az öregurak, még az Opera nézőterére is fényes cilinderben léptek be, persze frakkban. (Régi szokás szerint, abban a percben, mikor a függöny leesett, a zsúfolt nézőtéren fejükbe csapták csillogó kéményeiket.) Szép, de nem célszerű viselet az esti cilinder. Elszegényedett korunkban különben is a ritka jelenségek közé tartozik. Különösen nálunk. Az újraéledő kultúrával azonban lassan-lassan mégis feltámad. Egy nagyobb angol lóversenynél sok ezer cilinder feketéllik egymás mellett. Kötelező kerete ez a hölgyvilágnak. Rangban rögtön utána a fekete keménykalap következik, a »chapeau melon«. Kiirthatatlan fajta. Télen — persze tavasszal és ősszel is, csak éppen nyáron nem — a legrendesebb viselet. Benne »legfelöltözöttebb« a fej. A nappali kalapok között, a sok virgonc karimátlan, színes puha filcek között kétségtelenül ő a komoly elem.