CSAK TUDNÁM MI AZ A FRESCO

Az úr a pokolban is úr - modja Rejtő Jenő hőse, Vicomte D'Alarcone, légionárius közlegény, midőn felettese Le Fébre kapitány közli vele, hogy "szemtelensége" okán a tűzforró Saharába vezénylik. Mielőtt azonban azt feltételeznénk, hogy a megjelenés méltóságához ragaszkodó férfiak valamiféle fakírok, akik immunisak a nyári hőségre, netán mazohista hajlamokat dédelgetnek, tisztázzuk: nem erről van szó! Legfőképpen két dolog különbözteti meg az ilyen férfit a városi “rövidgatyás pasiktól”, nevezetesen, hogy ragaszkodnak a férfihoz méltó esztétikai minőséghez, s emellett a ruházkodási műveltségük is megvan ahhoz, hogy ezt okosan, praktikusan és felszabadultan éljék meg bármilyen időjárási környezetben.

Az eleganciakultúra sok évszázados gyakorlatában az évszakhoz való zökkenőmentes alkalmazkodást egy igen szofisztikált eszköztár teszi lehetővé. Éppen ezért az úr a pokolban sem a tűrőképességére hagyatkozik, hanem erre az eszköztárra, mert ismeri azt, és nem fél használni.

Említett "kellékek" között az egyik legfontosabb elemet, a különféle időjárási viszokhoz alkalmazkodó szövetek adják A nyári palettán, sok más mellett, az egyik kuriózum az úgynevezett “fresco” szövet. A fresco az erősen légáteresztő kelmék közé tartozik, akárcsak a hopsack vagy a mesh. Gyűrődésállóságga nem marad el a mesh szövettől, ám a fresco vékonyabb, könnyebb kivitelben is létezik és akár nadrágot is készíthetünk belőle. Alapvetően fésűs gyapjúból készül, de lehet kevertszálas is - ilyen esetben a mohair hozzáadása a legjellemzőbb, talán éppen azért, mert a mohair "rigiditása" tökéletesen illik ahhoz az erős szilárdságú, rendkívül strapabíró szövetkarakterhez, amit a fresco képvisel. 

A megnevezése emlékeztethet az olasz (’al fresco’ = frissen) kifejezésre, ami egy falikép készítési technika megnevezése.

Freskó esetén a tempera festéket a nedves vakolatra viszik fel, ami így mélyen beleivódik a felső rétegbe. A vakolat gyors száradása miatt csak kis felületeket lehet egyszerre elkészíteni.

Mindazonáltal sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a mi fresco-nk egyszerűen csak az olasz (“fresco” = friss) szót használja a szövet jellemző tulajdonságára, azaz a frissességre utalva - hisz ennek a kelmének az a meghatározó tulajdonsága, hogy különleges szellőzése révén frissességet kölcsönöz viselőjének a nyári melegben is.

Nem érdemes azonban leragadni a megnevezésnél, mert szövetek vonatkozásában maga a “fresco” szó védjegyoltalom alatt áll, így az egyes szövetgyártók eltérő megnevezéssel illetik a “fresco” karakterjegyeivel bíró szöveteiket. 

Az egyik legfontosabb kérdés: miért is kell szeretnünk a fresco szöveteket, ha egyébként a mesh-től megkapjuk a szellőző “szita szerű” szövetkaraktert, ha pedig igazán könnyű kelmére vágyunk, akkor jöhetne a len? Nos, azért, mert a fresco szövési karaktere és grammsúlya is nagyobb variációt kínál, azaz nem csak sportzakót, de adott esetben egy kifogástalan nyári üzleti öltönyt is elkészíthetünk belőle. Ez esetben, egyszerre birtokoljuk a mesh szellőző jellegét miközben öltönyünk formálisabb megjelenést ad, és közben a len könnyedségét is birtokolhatjuk, az arra jellemző rusztikusság érzete nélkül. Kell ennél több? No, kérem, így tud egy úr a pokolban is úr maradni… és mint tudjuk, nem a társaság kedvéért, hanem önmagának.