MIT TANULTAM AZ ELSŐ BESPOKE PRÓBÁKON?

Az első alkalom mindig különleges. Nincs ez másképp akkor sem, amikor először állunk a nagy tükör elé, és bízzuk rá magunkat egy úri szabó szakértelmére. Persze általában, aki méretes ruhatárban gondolkodik, az már biztosan olvasott a témában, és nem csak úgy betéved egy szalonba. Azonban számos olyan tényező akad, amivel jó eséllyel csak akkor számolunk, amikor a saját bőrünkön is megtapasztalunk egy valódi, autentikus bespoke próbafolyamatot. Íme 7 dolog, amit az enyémen tanultam:

1. Természetesen a próba során testünk arányosságai alapján állapítják meg a ruhadarabok ideális méretét. Azonban célszerű lehet odafigyelni arra is, hogy mindeközben mit viselünk, ugyanis egy rosszul megválasztott darab hamis képet adhat a tükörben, ami könnyen tévútra csalhat minket mikor a pontos paraméterek beállítására kerül sor.  A megfelelő ujjhossz beállításához például nem árt, ha ideális hosszúságú mandzsettában vagyunk, ugyanis csalóka lehet, ha az ingujj kissé hosszabb vagy rövidebb a kelleténél. Így mikor rákérdeznek, hogy elegendőnek találjuk-e a hosszt, helyesen tudjuk megítélni azt, megkönnyítve ezzel a saját, és a szabónk dolgát is.

2. A bespoke módszer kvázi egy alkotási folyamat, és mint minden kreatív eljárás során, az alkotó itt könnyen elbizonytalanodhat menet közben. Már csak a lehetőségek puszta tárháza elég, hogy folytonosan megkérdőjelezzük a döntéseinket, de ha téves behatások is érnek minket, akár menet közben is kételkedni kezdhetünk a kiválasztott fazonban, színben, vagy szövetben. Ilyenkor jönnek a kínzó kérdések, hogy jól választottunk-e, vagy tényleg erre van-e szükségünk, és nem egy másik variációra. Ezért aztán fontos, hogy valóban tiszta képet kapjunk a készülő darabról, abban a formájában, amilyennek szántjuk azt. Érdemes hát stílustanilag is összehangolni próbán viselt öltözékünket a félkész ruhával.  Ha mondjuk tudjuk, hogy nemigen fogjuk pulóver vagy garbó fölött viselni a zakónkat, mert, teszem azt, még a csípős hónapokban készülünk elő a meleg évszakra egy nyári blézerrel, akkor intézzük úgy, hogy lehetőleg ingben tudjunk próbálni. Sőt ha lehet, válasszunk a zakóhoz passzoló színeket, mintákat és anyagokat. Vagy ha nadrágról van szó, akkor igyekezzünk abban a cipőben érkezni, amivel biztosan viselni fogjuk majd pantallónkat. Ezáltal a megfelelő környezetben látjuk majd öltözékünket a teljes próbafolyamat során, ami elősegíti, hogy a választható stílusjegyek kérdésében is megfelelő döntéseket tudjuk majd hozni.

 3. Bizonyos értelemben minden bespoke darab egyfajta kooperációból születik meg, amelyben mi magunk is szerepet kell hogy vállaljunk. Míg egy szabó a szaktudásával leginkább a technikai kialakításért felelős, vásárlóként ideális esetben a mi dolgunk dönteni a ruhadarab stílusjegyeiről, hiszen az a mi saját igényeinkhez készül. Persze tanácsokat kaphatunk, és jól is tesszük, ha meghallgatjuk azokat, mert van amiben nem érdemes szembe menni a ház stílusával, vagy éppen a klasszikus tradíciókkal. Bizonyos kérdésekben azonban így is, úgy is  nekünk kell majd letenni a voksunkat. Ezért sem árt, ha felkészülve érkezünk, mert így tényleg a saját szükségleteinkhez alakíthatjuk a viselet paramétereit. Számomra az egyik ilyen sarkalatos pont a gomb volt, amely egy klasszikus blézer esetén hagyományosan, bár nem kizárólagosan, fém. Mivel azonban nem akartam egy fémszín mellett sem letenni a voksomat, egy köztes megoldást kerestem, amely stílustanilag is megállja a helyét, és többféle színű fém kiegészítő (pl. óra, mandzsettagomb) viselésére is teret enged.

4. Az emberi test sosem szimmetrikus, és ezzel akkor szembesülhetünk csak igazán amikor méretre készült ruhát csináltatunk. Pontosan azért képest a bespoke ruhatár kihozni a legtöbbet megjelenésünkből, mert a test kisebb-nagyobb szabálytalanságait hivatott korrigálni az egyénre szabással. Példának okáért van akinek minimálisan eltérő hosszúságú végtagja vannak, de olyan is akad, akinek aránytalan testfelépítése szolgál nehezítő tényezőként. Mint kiderült nekem például az egyik vállam kissé lejjebb van, mint a másik, és a hibásan berögzült testtartás miatt a szimbiózisban működő vállakat és ujjhosszt is trükkösebb volt beállítani. Megfelelő szabás hiányában sosem stimmelnének az arányok, és talán észre sem vettem volna az okát, hogy miért nem. Az ilyen és ehhez hasonló anomáliákhoz való alkalmazkodás az, amit konfekció öltönyökkel sosem lehetne eszközölni.

5. Mint mondják jó munkához idő kell, és valóban... hisz egy bespoke darab esetében nem elegendő egyetlen próba, sőt kvázi a próbafolyamat első percétől az átadásig tart a ruhák kivitelezése. Olykor pedig hiába stimmel már minden méretbeni beállítás, hiába vagyunk meg az utolsó simításokkal is, akár az utolsó pillanatban is feltűnhet egy-egy nem várt fejlemény, amelyet ki kell javítani. Szerencsére ezek könnyen orvosolhatók, míg a ruha olyan nem lesz, ahogy a nagykönyvben meg van írva.

6. A méretes ruhatár egyik legnagyobb előnye a rejtett tartalékokban rejlik, ugyanis a konfekcióval szemben a végső “vágás”, a bespokeban nem egészen végleges. Számos ponton, így a vállaknál, az ujjnál, vagy épp deréknál is ráhagynak az anyagra, ami kívülről ugyan nem látszik, de kapóra jöhet, ha később kissé meg találunk hízni vagy le találunk fogyni. Ilyenkor a szabónak van mivel dolgoznia, mivel hagyott magának némi, egy-két méretnyi mozgásteret, amivel finomhangolhatja az öltözéket. Ez a játéktér fontos a próba során is a hossz és a bőség beállításához, hiszen az átadásig a ruhadarab egy képlékeny vázlata csak a kész viseletnek, amelyen kedvünkre alakíttathatunk a jó ízlés határain belül.

7. Bár egy bespoke ruhadarab mérnöki pontossággal készül a méretünkre, mégis szükség van némi kihordási időre, amíg a “szűz” szövet tökéletesen a testünkhöz idomul. A méretesség 99%-ban kézzel fogható paraméterek alapján érhető el, mégis az a bizonyos 1%, avagy az utolsó nüanszok, és a valóban személyes kapcsolat fizikumunk és az anyag között csak azután alakul ki, hogy a mozgásból adódó utolsó simítások (vagy épp természetes gyűrődések), felteszik az i-re a pontot. Az összecsiszolódás szakasza egyfajta nem hivatalos része a folyamatnak, amely már a szalonon kívül teszi próbára, hogyan is illeszkedik ránk új ruhánk.

Persze a teljes bespoke élmény sokkal többet ad stílusunk fejlődéséhez, mint ez a néhány tapasztalat. Épp ezért, aki komolyabban is érdeklődik a klasszikus elegancia iránt, annak érdemes előbb vagy utóbb kipróbálnia azokat az impulzusokat, ami kizárólag egy szabóságban érhetik az embert. Megbánni nem fogják, azt garantálom.