VIDE ET CREDE

Első, az idő és a pontosság fogalmáról szóló cikkünk bevezetőjében a forráskritikai érzék jelentőségéről írtunk, mely ma, a digitalizáció, illetve a Big Data uralta világunkban, különösen ezen vészterhes időkben, ahol az előírt „social distancing” jegyében minden társasági és hivatalos kapcsolatot igyekszünk kizárólag online tartani, talán fontosabb, mint valaha. És nem csupán az üzleti életben.

Szerző és cikkei

Szerző: HOSSÓ Nikoletta | A szerző további cikkei

Ingyenes bevezető

Hitelesség. Ki a hiteles üzletember / asszony? Mi alapozza meg a személyes és vállalati hitelességet? Mi alapján gondolunk valakit hitelesnek? És mi köze a hitelességnek a protokollhoz egyáltalán? Ezt a komplex kérdéskört igyekszem most körbejárni. Kezdjük hát az elején! Véleményem szerint korunk legértékesebb fizetőeszköze nem a pénz. Még csak nem is az arany, az olaj, vagy éppen az információ. Mintegy két évtizedes, a nemzetközi kapcsolatok sokrétű világában szerzett szakmai tapasztalatom alapján úgy vélem: a 21. század legértékesebb valutája a bizalom. Bizalom nélkül nem beszélhetünk hitelességről sem.

A formális és informális bizalmat ki kell érdemelni, mely akár hosszú, sok éves folyamatot is jelenthet (különösen a magas kontextusú kultúrájú országok esetében), ám elegendő egy helytelen, szándékolatlan momentum, és a bizalom odavész.

Örökérvényű számomra az alábbi kínai mondás: „A hírnév húsz évig épül, de öt perc alatt lerombolható.” (A protokollban sem lehet hibát elkövetni. Hiába a sokéves tapasztalat, egyetlen apró hiba, figyelmetlenség is elegendő ahhoz, hogy visszafordíthatatlan következményekkel járjon nem csupán a kialakult helyzet, de a protokoll szakember saját karrierje szempontjából egyaránt. Jómagam azt az elvet követem és ezt igyekszem hallgatóimnak is átadni, hogy amennyiben tehetik, az előkészítés és a tervezés során mindent lehetőleg négyszer ellenőrízzenek, mielőtt a megvalósítás mezejére lépnek.)

No, de térjünk vissza a bizalomhoz és hitelességhez!

Egy közelmúltban megrendezett üzleti konferencián remek előadásokat hallgathattam kommunikációs szakértők tolmácsolásában. Különböző megközelítésből, de egyöntetűen állították, hogy minden - tehát nem kizárólag az üzleti szférában hozott - emberi döntés érzelmi alapú.

Ezek után következtem üzleti protokoll témában felkért előadóként, s feltettem a költői kérdést a hallgatóságnak: hogyan hozzuk meg ezeket az érzelmi alapú, financiális következménnyel járó döntéseket? Mikor, hogyan és mik alapján alakulnak ki bennünk azok az érzések, érzelmek, melyek eredményeképp bizalmat szavazunk akár egy számunkra még ismeretlen, leendő üzleti partnernek?

Dr. John. C. Maxwell, a világ egyik legkeresettebb vezetőképző trénere szerint a vezető legértékesebb fizetőeszköze a saját hitelessége. („Credibility is a leader's currency.”) Az állítással a legmesszemenőbbekig egyetértve azt azért érdemes megemlíteni, hogy ezzel valójában nem mondott újat, hiszen Publilius Syrus a rabszolgaságból felszabadított római költő (Kr. e. 85 körül – Kr. e. 43 után) Julius Caesar korában, tehát több mint kétezer évvel ezelőtt hasonlóképpen fogalmazott: „Az emberek kedvező véleménye többet ér a pénznél.”

És most jogosan tennék fel a kérdést, miszerint jó-jó, de hogyan illeszkedik a protokoll a hitelesség, a bizalom és az érzelmi alapú döntések kérdéskörébe? Nos, a válaszom összetett lesz...

A cikk továbbolvasásához Insider státusz szükséges! Amennyiben rendelkezik ezzel a jogosultsággal, kérjük, kattintson a BEJELENTKEZÉS gombra. Ha még nem rendelkezik Insider sztátusszal, javasoljuk, vegye fontolóra, hogy csatlakozik közösségünkhöz!